Előadásaink

2007-ben Csevegő kedd címmel beszélgetős esteket szerveztünk.

I. Gaia megszaggatott zöld ruhája

2007. február 06-án a Két szekér fogadó különtermében nagysikerű, igazi csevegős hangulatú ismeretterjesztő előadást tartott Dr. Borhidi Attila, a Csevegő Kedd sorozat első előadójanként. Meghívottunk botanikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója, aki 6 évet dolgozott Kubában, 1 évet Kelet-Afrikában, tanulmányozta Brazília, Kalifornia, Mexikó, növényvilágát, vizsgálta a Krím-félsziget, a Kárpátok, a Kelet-Balkán és az ukrán sztyeppék növénytársulásait. Széchenyi- és Szent-Györgyi Albert-díjas.

Az előadáson az érdeklődők emberközeli megközelítésből ismerkedhettek a globális felmelegedés problémájával, illetve a Földünket veszélyeztető környezetszennyezések következményeivel. Megismerhettük élleterünk kialakulásának módját,  jelenét, lehetséges jövőjét. Szó esett a levegő szennyezettségéről, a természeti katasztrófák kialakulásáról, az évszakok összeolvadásáról, az erdőket megtámadó kórokozókról, betegségekről, fertőzésekről, lápvidékekről, az élettér változásáról és a természet alkalmazkodásáról.

Az előadó a tudós szemével láttatta hallgatói számára a távoli  jövőt, az elkerülhetetlen klímaváltozást, mint természetes folyamatot. A változást utódaink emberi módon is megélhetnék majd, de ehhez már napjainkban is tudni kellene kezelni az időjárás és a társadalom okozta módosu-lásokat. A globális változásokat egy, a nehézségeket és a problémákat kezelni tudó, jól szervezett társadalom tudja csak túlélni.

Ami a ma felelőssége, az a jövő reménysége.

Az előadás végén a közönség soraiból több kérdés is elhangzott.  Az egyik kérdező arra volt kiváncsi, hogy az egyes ember mit tehet a katsztrófa elkerülése ellen. A válasz egyszerű volt. Legfontosabb a környezettudatos élet és környezettudatos nevelés.

II. Rejtett titkaink  

Községünk határában az ősz folyamán régészeti feltátásokat végeztek. A felszínre került leletekről, és a régészti munka eredményeiről tartott előadást Bertók Gábor a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának Culture 2000 projekt-koordinátora.

2005. március 2-án Szemely határában a Hegyes nevű területen légifelderítés során figyeltek fel a régészek egy többszörös körárok rendszerre, amely aztán további kutatások helyszíne lett. Az első ránézésre is jelentős lelőhelynek tűnő árokrendszer méretei lenyűgözőek. A légi felderítés alapján megállapítható volt, hogy a lelőhelyen egy 380x450 m átmérőjű, enyhén ovális, többszörös körárokrendszer maradványai találhatók.

A körárkok három csoportba tagozódnak:

- a belső kör szabályos alakú, és 100 m átmérőjű

- a középső kör is szabályos kör alakú, és 200 m átmérőjű

- a külső kör ovális, többszörös körgyűrű, és 380x450 m átmérőjű.

Mindezek után 2006. október 4-én megkez-dődött a geofi-zikai felmérés és a szondázó ásatás.

A késő neolitikus kor úgynevezett lengyeli kultúra időszakára tehető a lelet kora, ami 6000-6500 évet jelent. A lelet jelentőségét a méretei adják, mivel egy ekkora földmunka során 15-20.000 m3 földet kellett megmozgatni.

Nehéz ilyen távlatokból a használat jellegét megállapítani, de az ilyen terephez alkalmazkodó, szabályos kört formáló, ember alkotta, monumentális építményt általában kultikus célokra használta a kor embere.

Több a lengyeli kultúrára jellemző használati tárgy került elő, például: kőbaltatöredékek, kova- és obszidián-pengék illetve a lengyeli kultúrára jellemző fekete-vörös festésű edények. Mindezek a leletek egy sűrűn lakott településhálózatot mutatnak, mivel a jelenlegi feltárássorozat alkalmával a lengyeli kultúrából származó nyomokra bukkantunk Belvárdgyulán, Magyarsarlóson, és Nagykozárban is. Feltételezésünk szerint, a szemelyi körá-rokrendszer  talán egy kultikus központ lehetett a maga idejében, melynek kivitele-zéséhez nem csak nagy népességre, de jelentős szervezőerőre is szükség volt, mivel ezeket a dolgozó embereket etetni is kellett, miközben ők Magyarország eddig ismert legnagyobb méretű körárok-rendszerét építették.

 

III. 2007. április 03-án a kozármislenyi Művelődési Házban tartott előadást Komlós Attila a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság marketing és kommunikációs menedzsere.

A természetvédelmi terület bemutatása mellett szó esett az értékek megőrzéséről, valamint a természetvédelmi területen belül is egyre nagyobb hangsúlyt kapó ököturizmusról. Az érdeklődők széles körű tájékoztatást kaphattak a Duna-Dráva Nemzeti Park Duna-menti védett terüle-tekről, azon belül is a Gemenc, Béda-Kara-pancsa, Kölked-Nagyrét területek növény és állatvilágáról, és a területek látogatható-ságáról.

Szó esett a Dráva-menti oktató központról, állatfarmról, a vizitúrázási lehetőségekről, táborhelyekről, érintve a Barcsi Borókás, a Mattyi, és az Abaligeti területek értékeit, szépségeit.

Tágabb környezetünk után szűkebb pátriárkánk, Kozármisleny állat illetve növényvilágával, azok érdekességeivel, ritkaságaival ismertette meg hallgatóságát Havasi László a Magyar Madártani Egyesület tagja, aki többek közt a kozár-mislenyi Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ általános iskolájának támogatásával vezeti a helyi Madarász- Suli Szakkört. A szakkör fontos feladatának tartja az iskolás gyermekek környezettuda-tos nevelését. A szakkör tagjaival igyekez-nek megismertetni a lakóterületünk értékeit, védett növényeit. A gyerekek útmutatót kapnak a madarak téli gondozá-sához, környezetük megóvásához. A jelenlévők megismerhették a Madarász-Suli eddigi programjait és tájékoztatót hallgattak meg a 2007-es évre tervezett programrokól, melyek közt túrák és foglalkozások sokasága szerepel.

 

2001-ben Nyárváró estek címmel 7 részből álló ismeretterjesztő sorozatot indítottunk.

Dr. nagyváradi László - 3 előadás - Amerikai utibeszámolók

Dr. Szemelyácz János - 1 előadás - Drogmegelőzés

Ferenc Miklós - 3 előadás - Természetgyógyászat