Duna 2.

Az álmok valóra válnak!

2021. augusztus 01-07. (vasárnap-szombat) 7 nap

Követjük a Dunát Mohácstól a Fekete-tengerig.

Ahol érdemes, vízre szállunk és hajórón folytatjuk utunkat.

Utazás légkondícionált 55 fős autóbusszal, melyen büfé (hűtött víz, sör, megálláskor forró kávé) üzemel.

Hajózások: Belgrádban a Száva torkolatában, a Kazán-szorosban és 2 nap a Duna-deltában bérelt hajókon.

Szállás Duna parti szállodákban 2 ágyas szobákban.

Első étkezés: az indulás napján a hajózás közben Belgrádban svédasztalos vacsora.

További étkezés: ébredés után a szállodákban svédasztalos reggeli, majd a főétkezés késői ebéd, (két alkalommal a hajón).

2 idegenevezető.

Az ára 280 000,- Ft/fő, mely (az autóbusz büféjében történt fogyasztáson kívül) MINDEN költséget tartalmaz, az utasbiztosítással együtt.

 

Olyan célt tűztünk ki, mely sok honfitársunk fejében egész élete során ott motoszkál. Végig kísérni legnagyobb folyónk, a Duna útját a születésétől az elmúlásáig, azaz a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.

 

Utunk folyamán nem csak a Dunát kísérjük végig, hanem a magyar vonatkozású eseményeket, helyszíneket is felidézzük.

 

A Duna alsó szakaszának két leglátványosabb része a Kazán-szoros, illetve a Duna-delta. Ez, a két méltán híres terület képezi utunk fő gerincét, melyre a legtöbb időt szánunk. A hajóközlekedés viszonylagos lassúsága miatt sokat gyönyörködhetünk a két erősen eltérő szakasz épített, illetve természeti látnivalóiban.

Mivel az első szakaszt a lehető legközelebb, Mohácsnál fejeztük be, ezért most nem kell sokat utaznunk, hogy elérjük a Dunát. Innen 1446 km-t teszünk meg a folyó elmúlásáig, a Fekete-tengerig.

Már az első napon megtekintjük a Duna legnagyobb mellékfolyóját, a Szávát, melynek vízhozama majdnem akkora, mint a 2. (Tisza) és a 3. legnagyobb mellékfolyó, (Inn) vízhozama együtt.

 

Olyan helyekre is eljutunk, melyet csak hajóval lehet megközelíteni. 3 alkalommal szállunk hajóra 1 alkalommal pedig csónakokba, és hosszú órákat töltünk rajtuk úgy, hogy csak mi fogunk utazni velük. Nem az első úton megszokott menetrend szerinti járatokkal utazunk, hanem bérelt hajókon, ahol csak mi tartózkodunk és természetesen az étkezések is a hajókon lesznek.

A határátkelések kiszámíthatatlansága, az időzónák átlépése miatt a percre lebontott program és a preferált időpontok meghatározása felesleges. Napközben nincs szabad program, csak esténként.

 

 


2021. augusztus 01. (vasárnap) 1. nap

 

6.00 Kiállás Kozármisleny, Két szekér fogadó parkolójában

6.30 Indulás Kozármislenyből

6.45-kor útitársak felvétele Pécs, vasútállomás parkolójában, majd 7.45-kor Mohácson a Fő téren

 

Út közben:  

Péterváradi vár megtekintése

 

Érkezés Belgrádba.

A szállás elfoglalása, majd a Nándorfehérvári vár megtekintése

 

2 órás sétahajózás vacsorával a Duna és a Száva torkolatában

 

 

majd séta a szállásra a Hotel Jugoslavijába

 

 

 

2021. augusztus 02. (hétfő) 2. nap

 

 

8.00 Indulás a szállásról

Út közben:  Szendrői vár megtekintése

 

Smederevo (Szendrő) vára 1428 és 1430 között épült a középkori szerb birodalom északi határán. A szabálytalan háromszög alakú erődítmény két részből áll: a belső várból és az 1439-re elkészült külső várból. A külső vár falain mintegy két tucatnyi bástyát építettek, a fal téglaanyagának egy része a környék római romjainak felhasználásával készült.

Építésének hátterében több ok állt: Brankovics György (Đurađ Branković) szerb fejedelem Nándorfehérvár pótlására tervezte a várat; hatalmas méretét indokolta, hogy a királyi udvar befogadására alkalmas erődítményt tervezett. Emellett természetesen a törökök elleni védekezés is indokolta a Duna partján álló vár létrehozását. Továbbá óvta a Duna és a Morava folyó által közrefogott mezőgazdasági területeket és a tőle délkeletre elhelyezkedő ércbányászati körzeteket.

1459-re elfoglalták a törökök a várat, amely a középkori szerb állam létének végét is jelentette. Ezután a smederevoi (szendrői) vár a környezetében lévő és elfoglalt hódoltsági területek irányítását látta el.

Csak 1805-ben sikerült felszabadítaniuk a szerb felkelőknek a várat, ezután két évig az újjáalakuló szerb kormány székhelye volt. Véglegesen azonban csak egy 1867-es szultáni rendelet adta vissza a szerbeknek az erődítményt.

Ezt követően Smederevo (Szendrő) gyorsan fejlődő gazdag kereskedővárossá vált. Ennek oka kitűnő közlekedésföldrajzi fekvése volt: ekkor még a balkáni kereskedelem nagy része a Dunán zajlott.

A vár falai között a XX. században is folytak harcok: 1915 és 1918 között a Monarchia csapatai foglalták el, a II. Világháborúban pedig német csapatok állomásoztak itt. 1941. június 5-én a várban tárolt nagy mennyiségű lőszer felrobbant, amely hatalmas károkat okozott az erődítmény és környékén, sőt 2500 ember halálát is okozta.

A vár megtekintése után hajóra szállunk, amivel átkelünk a Kazán-szoroson.

Hajózás a Hotel Aquastar Danube hajójával. Késői ebéd a hajón.

 

 

A Kazán-szoros egy több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú szoros, vagy szurdokvölgy része. (Galambóci szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok), mely az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget területei között.

A régi időkben az Al-Duna e kritikus szakaszát rendkívüli vízjárási viszonyok jellemezték, mivel a mederben számtalan szikla és zátony akadályozta a haladást. A folyó különböző vízállásainál eltérő, kanyargós utakon hajózhattak csak a bátor kereskedők, minduntalan kockára téve életüket és értékeiket. Innen ered a ˇKazán" elnevezés is, mivel úgy gondolták, hogy a víz mélyén lévő hatalmas, forró üstök miatt fortyog állandóan a víz.

A hajózási akadályok leküzdésével már a római korban is kísérleteztek, mivel a pannóniai területen állomásozó légióiknak a Dunán hajón szállították az élelmiszert, és e szállításokat a Vaskapu zuhatagai gyakran hetekre feltartóztatták. Ennek kiküszöbölésére a jobb part mentén hajózócsatornát építettek védgátakkal és duzzasztógáttal, lehetővé téve ezzel a kis merülésű hajók közlekedését. A sebes vizű folyón a hajók árral szemben történő mozgatását is meg kellett oldani, ezért a sziklafalba rögzített, ácsolt galériát építettek, amelyen lovak vontatták a megrakott bárkákat. A római idők elmúltával ezek az építmények fokozatosan elpusztultak, majd a napóleoni háborúk utáni gazdasági visszaesést követően nőtt meg ismét a keleti kereskedelem jelentősége, és egyúttal az Al-Duna közlekedésfejlesztésének szükségessége.

Az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, aki 1830-ban szakértők társaságában utazta végig a zátonyokban bővelkedő két Kazán-szorost és a Vaskaput, majd ezt követően, 1833-ban, Vásárhelyi Pál tervei alapján 1834-ben megkezdődött az építkezés is. A mederből a legveszélyesebb tarajos sziklákat kirobbantották, ezáltal a hajózást legalább évi 152 napon át biztonságossá tették. Anyagi okok miatt a tervekben szereplő hajózóút kiépítése nem volt lehetséges, ezért a Duna bal partján a sziklába 122 kilométer hosszú utat vájtak. Ez nem csak a hajók vontatását, hanem hajózási idényen kívül az áruk szekéren történő szállítását is lehetővé tette. I. Ferenc császár halála után azonban a keleti kereskedelem ügye háttérbe szorult, és a munkálatokat abbahagyták, így a folyószabályozás kérdése csak az 1870-es években került ismét napirendre némi diplomáciai huzavona után, mivel a hajóút megépítését főleg az Osztrák–Magyar Monarchia tartotta fontosnak - a földrajzilag érintett Románia és Szerbia nem - végül 1896-ban adták át, miáltal a Vaskapunál elkészült hajózóúttal a 152 napos hajózási idény 290 napra bővült. A mára állandó vízi út meglétéhez az alapvető változást az 1970-es évek elején megépített Vaskapu vízlépcső jelentett, melynek megépítését követően a hajózás egyszerűbbé és biztonságosabbá vált a szorosokban, mivel a Duna megemelkedett vízszintje miatt a gátak visszaduzzasztó hatása 240 km-en érvényesül. A vízszintemelkedés következtében víz alá került többek között a kis Ada Kaleh-sziget is, valamint több mellékfolyó torkolati szakasza, Orsova régi városrésze, a Széchenyi út is.

 

 

 

 

Szállás: Hotel Aquastar Danube ****

 

 

2021. augusztus 03. (kedd) 3. nap

 

 

Reggeli 7.00-től a szálláson

08.00 Indulás a szállástól, majd egész napos utazás Tulcsára a Duna-delta fővárosába, ahol 2 teljes napot töltünk. Útközben több megállás és késői ebéd.

Érkezés Tulcsára a szálláshelyre

 

Szállás: Hotel Duna Delta Danube ****

Itt 3 éjszakát töltünk.

 2021. augusztus 04. (szerda) 4. nap


Reggeli 7.00-től a szálláson

Csatlakozik hozzánk a helyi vezetőnk.

Csónakokkal indulunk a Duna Delta felfedezésére. Egy csónakba 11 személy fér el. Az út Tulceától Leteaig (a Sulina ágon Crisanig, onnan az ódunán majd a Marginean csatornán). Ott szekerek várnak ránk, amikkel elmegyünk az erdőig ott rövid séta, megnézzük a vadlovakat, majd CA Rosetti falun át el a sós tóig. Vissza Leteára ahol ebédelünk - természetesen halat. Ha valaki nem szereti a halat azt előre jelezni kell és akkor talán készítenek valami mást.

A visszaút Crisantól változna vízállástól függően áthajózunk pár tavon, amíg átérünk a Szentgyörgy-ágra  Murighiol környékére és ezen az ágon hajózva érnénk vissza Tulceára.

Kb. 17 órára érünk vissza, majd szabad program.

 

2021. augusztus 05. (csütörtök) 5. nap

 

Reggeli 7.00-től a szálláson

Indulás a hajóval a Fekete-tengerig a Duna 0. km-nél található világítótoronyhoz.

 

A 14 órás hajóút tartalmaz egy 2 órás pihenőt Sulinán, ahol elmegyünk a tengerig. Vállalkozó kedvűek meg is mártózhatnak a tengerben. Ezt követően indulunk a hajóval a O. kilométerkőig, majd ebéd, közben indulás vissza a szállásra egy vadregényes útvonalon.

Útvonal: Tulcea Arm  –  Sulina Arm -Maliuc-Gorgova-Crisan –l Sulina Channel  – Sulina ( stationary) – and  retunr  Crisan - Dunarea Veche Channel - Mila 23 Village -l Olguta Channel - Fortuna Lake -Sontea Mare Channel -Baclanesti Lake -Nebunu Lake - Mila Channel

 

 

A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.

A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).

2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.

A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.

A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.

A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.

 

 

 

 

Ezzel megvalósítottuk tervünket.

Végigkövettük a Duna útját születésétől elmúlásáig.


2021. augusztus 06-07. (péntek-szombat) 6-7. nap

 

 

Reggeli 7.00-től a szálláson

8.00 Indulás

Közben több megállás és késői ebéd. Szállás: Nagyszebenben. Másnap reggeli után folytatjuk utunkat. Késői ebéd Szegeden, majd érkezés a felszállási helyekre, illetve Szegedtől lehetőség van egyénileg hazautazni.

 

 

Jelentkezés és bővebb információ: Palotai János (06-30/48-777-38) e-mail: palotaix@t-online.hu

Családok Kulturális és Szabadidősport Egyesülete Kozármisleny